Magyarország
napsugárzási adottságai
Ha rápillantunk Európa
térképére, akkor akár írígykedhetünk
is a délebbi országokra, ahol a napsugárzás
valóban több mint nálunk, azonban kesergés
helyett inkább vizsgáljuk meg objektíven,
mire is elég a hazai napsugárzás. Vagy azért,
hogy kicsit jobb kedvünk legyen, nézzük meg
pl. Ausztria, Németország, vagy Dánia helyzetét.
Ezekben az országokban még kedvezõtlenebbek
a napsugárzási viszonyok, mégis élen
járnak a napenergia hasznosításában.
Ausztriában pl. majdnem négymmillió négyzetméter
napkollektort szereltek fel mostanáig, míg nálunk
ez kb. 170.000 m2-re becsülik.
Európa napsugárzási
térképe - benne Magyarország
Magyarország az északi
mérsékelt övben, az északi szélesség
45,8° és 48,6° között található.
A napsütéses órák száma évi
2100 óra, vízszintes felületre a legnaposabb
helyen megközelítõleg évi 1300 kWh
energia érkezik a napból. Ha a Nap ezért
- mondjuk az áramszolgáltatókhoz hasonlóan
- benyújtaná a számlát, akkor minden
tulajdonunkban lévõ négyzetméter
után évi 54.000 Ft-ot kellene fizetnünk. Vagyis
egy átlagos családi ház tetõfelületére
évente több mint ötmillió forint értékû
energia érkezik a napból.
Tipp! Ha többet szeretne megtudni
a napsugárzásról:
Nézze
meg saját mérésû részletes
napsugárzási adatainkat!
Olvassa el a napsugárzásról
írt írásunkat!
Magyarország egyes területei
között a napsugárzás szempontjából
nincsenek jelentõs eltérések. A legnaposabb
rész az ország középsõ, déli
része, a legkevesebb a napsütés az északi
és a nyugati részen.
Az eltérés a legkedvezõbb és a legrosszabb
adottságú országrészek között
kevesebb, mint 8%. Ezért bátran kijelenthetõ,
hogy az egész ország alkalmas napkollektoros rendszerek
megvalósítására. |
Vízszintes felületre
érkezõ napsugárzás
kWh/m2.év |
Magyarországon 1 m2 déli
tájolású és 45°-os dõlésû
felületre a nyári hónapokban naponta több
mint 5 kWh hõmennyiség érkezik, és
ebbõl napkollektorokkal közel 3 kWh hasznosítható.
Látható az alábbi ábrából
az is, hogy a napkollektorok nem csak nyáron, hanem egész
évben, tehát ha kisebb mértékben
is, de a téli félévben is alkalmasak hõtermelésre.
 |
Déli tájolású
és 45°-os dõlésû felületre
érkezõ,
valamint hasznosítható napsugárzás |
A hasznosítható napsugárzás
mennyiségét természetesen befolyásolja
a napkollektorok elhelyezése, vagyis dõlésszöge
és tájolása. Az optimális tájolás
általában mindig déli, de az optimális
dõlésszög már függ a földrajzi
helyzettõl és a felhasználás idõszakától.
Magyarországon a legtöbb napsütés - megközelítõleg
évi 1450 kWh/m2 déli tájolású
és 40° körüli dõlésszögû
felületre érkezik.
|
