 |
Napkollektoros
rendszerek gazdaságossága
Beruházás - Megtakarítás - Megtérülés |
|
|
Mennyi idõ
alatt térül meg egy napkollektoros rendszerre fordított
beruházás?
Tapasztalatunk
szerint ez az egyik leggyakoribb és egyben legvitatottabb
kérdés, amit fel szoktak tenni a napkollektoros
rendszerek megvalósítása iránt érdeklõdõk.
A különbözõ
napkollektoros vállalkozások erre a kérdésre
igen eltérõ, széles skálán
mozgó választ szoktak adni. A leggyakoribb válasz
szerint a megtérülési idõ valahol 3
és 6 év között van. Véleményünk
szerint a megtérülés ennél általában
hosszabb. Az alábbiakban megpróbáljuk objektíven
bemutatni a megtérülés számítását.
Hangsúlyozzuk
azonban, hogy az alábbi számítás
csak a pénzügyi szempontokat veszi figyelembe. Véleményünk
szerint viszont egy napkollektoros rendszer megvalósítását
nem lehet kizárólag rövid távú
pénzügyi szempontok alapján eldönteni.
A napkollektoros rendszer legfontosabb haszna az, hogy segítségével
kevesebb hagyományos energiahordozót kell elhasználni.
Ez pedig kevesebb károsanyag kibocsátást
eredményez. A tisztább, egészségesebb
környezet, tágabb értelemben pedig az üvegházhatás
megelõzése, a Föld jövõjének
megóvása nehezen számszerûsíthetõ.
A pénzügyi
megtérülés számításához
szükséges adatok.
Ahhoz, hogy
egy napkollektoros rendszer pénzügyi megtérülését
ki lehessen számolni, az alábbi adatok ismerete
szükséges:
- Mennyi a
napkollektoros rendszer beruházási költsége?
- Mennyi hagyományos
energia takarítható meg a napkollektoros rendszer
segítségével?
- Milyen energiahordozót
váltanak ki a napkollektorok?
- Mennyi a
napkollektorokkal kiváltott hagyományos energiahordozó
egységára?
A napkollektoros
rendszer beruházási költsége.
Az általunk
javasolt napkollektoros rendszerek beruházási költsége
honlapunkon a rendszerárak menüpontban megtalálható.
A konkrét ár természetesen függ a rendszer
céljától, nagyságától,
a helyszín adottságaitól... stb.
A megtérülés számításához
a napkollektoros rendszer árát célszerû
fajlagosan, egy négyzetméter napkollektor felületre
vonatkoztatva megadni. Természetesen az árat kivitelezéssel
együtt kell megadni. Magánszemélyeknél
az ÁFÁ-t is számolni kell, hiszen a bruttó
árat kell kifizetni.
Új
ház esetén viszont a napkollektoros rendszer ára
tartalmazza a kazánnal, vagy elektromos fûtõpatronnal
fûthetõ tároló árát
is. Ezért a napkollektoros rendszer árából
le lehet vonni annak a hagyományos fûtésû
készüléknek az árát, amit akkor
kellene beépíteni, ha a napkollektoros rendszer
nem készülne el. Ez lehet pl. indirekt fûtésû
tároló, gázbojler, villanybojler, vagy ún.
kombikazán az egyszerûbb, csak fûtõ
kazán helyett.
Egy jellemzõ
példa:
 |
Családi
ház, használati-melegvíz készítõ
rendszer
Napkollektor felület 6 négyzetméter, két
hõcserélõs, 300 literes melegvíz-tároló,
minden egyéb szükséges kollektor köri
tatozék, csõvezeték rendszer, kivitelezés
munkadíja: |
|
Teljes
napkollektoros rendszer bruttó ára: |
~1.028.000.-Ft |
|
Egyébként
szükséges tároló ára: |
~150.000.-Ft |
|
|
Kollektoros
rendszer többletköltsége: |
~878.000.-Ft |
|
Fajlagos
bruttó rendszerár kivitelezéssel: |
~146.000.-Ft/m2 |
|
A napkollektoros
rendszerrel megtakarítható hagyományos energia
mennyisége.
Magyarország
területén egy négyzetméter, a napenergia-hasznosítás
szempontjából optimális elhelyezésû
felületre egy évben megközelítõleg
1350 kWh energia érkezik a Napból. Ebbõl
napkollektorokkal megközelítõleg 500-600 kWh
hasznosítható. A pontos hasznosítható
napenergia mennyisége elsõsorban a napkollektoros
rendszer kihasználtságától függ.
Ha a napkollektoros rendszer nincs túlméretezve,
akkor használati-melegvíz készítés
esetén reálisan el lehet érni a 600 kWh/év értéket.
(A hasznosítható napenergia mennyiségét
kiszámíthatja a Naplopó mértezési
programmal)
A hagyományos
energiahordozók ára.
Magyarországon
a melegvíz készítésre és épület
fûtésre a leggyakrabban alkalmazott energiahordozó
a vezetékes földgáz. Ezért a napkollektorok
a legtöbb esetben ezt váltják ki kisebb-nagyobb
részarányban.
A vezetékes
földgáz ára 2010. április 1-jétõl:
(20m3/h-nál kisebb mérõórával
rendelkezõ háztartási fogyasztók
részére)
|
Ft/MJ |
Ft/m3 |
|
Nettó |
Bruttó |
Nettó |
Bruttó |
|
3,0435 |
3,804 |
104,06 |
130,075 |
(1
m3 gáz fûtõértéke megközelítõleg
34 MJ)
A gáz
ára azonban csak azt mutatja meg, hogy 1 m3 gáz
mennyibe kerül. A megtérülés számításához
azonban azt kell tudnunk, hogy 1 kWh hõmennyiség
elõállítása mennyibe kerül gázzal.
A gázból elõállítható
hõmennyiséget a gáz fûtõértéke
és a gázkészülék, illetve a
teljes hõtermelõ rendszer hatásfoka határozza
meg.
Egy köbméter
gáz fûtõértéke 34 MJ/m3, ami
megközelítõleg 9,44 kWh/m3. Ezt azt jelenti,
hogy 1 köbméter gázból 9,44 kWh hõenergiát
tudnánk elõállítani, ha 100%-os hatásfokkal
mûködõ hõtermelõ rendszerünk
lenne.
A valóságban
azonban a hatásfok természetesen alacsonyabb mint
100%. A konkrét hatásfok természetesen függ
a gázkészülék típusától,
mûszaki állapotától, a melegvíz
készítés módjától (átfolyós
vízmelegítõ, kombi gázkazán,
gázbojler, indirekt tároló és gázkazán...stb),
és a teljes rendszer kialakításától
(pl. tárolók és a csõvezeték
hõszigetelése, a szábályozás
módja...stb). Melegvíz készítés
esetén a hatásfok jellemzõen 60-70% körüli
érték. Figyelem! Itt az átlagos, éves
hatásfokot kell figyelembe venni, és nem a gázkészülék
névleges hatásfokát. A továbbiakban
a hatásfok értékét 70%-nak vesszük
fel.
Fenti adatokkal
a vezetékes földgázból elõállított
hõenergia ára:
|
A gáz bruttó ára: |
130,075 Ft/m3 |
|
A gáz fûtõértéke: |
34 MJ/m3 = 9,44
kWh/m3 |
|
A hõtermelõ rendszer
hatásfoka: |
70% |
|
1m3 gázból 70%-os
hatásfokkal elõállítható hõenergia: |
9,44 x 0,7 =
6,61 kWh |
|
A gázból alõállított
hõenergia ára: |
 |
|
A gázból alõállított
hõenergia ára kerekítve: |
19,7 Ft/kWh |
A villamos
energia ára 2010. január 10-tõl:
|
Díjszabás fajtája |
Ft/kWh |
|
Nettó |
Bruttó |
|
"A" lakossági
általános
(ún. nappali áram) |
|
- évi 1320 kWh fogyasztásig: |
36,95 |
46,11 |
|
- évi 1320 kWh fogyasztás
felett: |
38,32 |
47,82 |
|
"B" lakossági
vezérelt (ún.
éjszakai áram) |
23,64 |
29,47 |
(Villamos
energia felhasználása esetén megközelítõleg
100% hatásfokkal lehet számolni.)
A megtérülési
idõ számítása
Az egyszerûsített
megtérülés idõt úgy lehet meghatározni,
ha a napkollektoros rendszer beruházási költségét
elosztjuk a napkollektoros rendszer segítségével
elért éves megtakarítással.
|
Energiahordozó fajtája |
Villamos áram |
Gáz |
|
"A" (nappali) |
"B" (éjszakai) |
|
Napkollektoros rendszer fajl.
beruházási költsége (K): |
146.000.-Ft/m2 |
|
Éves energia-megtakarítás
a napkollektorokkal (Qk): |
600 kWh/m2 |
|
Energia bruttó egységára
(Pe): |
47,82 Ft/kWh |
29,47 Ft/kWh |
19,7 Ft/kWh |
Éves megtakarítás
egy négyzetméter napkollektorral
(Mév = Qk x Pe): |
28.692.-Ft/év |
17.682.-Ft/év |
11.820.-Ft/év |
|
Egyszerûsített megtérülés
idõ (K / Mév): |
5,09
év |
8,26 év |
12,35 év |
Az
egyszerûsített megtérülési idõ
tehát energiahordozótól függõen
megközelítõleg 5 és 12,5 év között
mozog.
Hangsúlyozzuk
azonban, hogy a fenti megtérülés számítás
a jelenlegi energiahordozó árakat veszi figyelembe.
A magyarországi árak (elsõsorban a gáz
ára) azonban még mindig alacsonyabbak az EU tagországok
árainál. Ezért a közeljövõben
további, az infláció értékét
meghaladó mértékû energiaár-emelés
várható. De nem csak a relatív alacsony
árak miatt várható további áremelés,
hanem azért is, mert a hagyományos, fosszilis energiahordozók
kimerülõfélben vannak, a kitermelés,
tárolás, szállítás, elosztás
egyre költségesebb, egyre több nemzetközi
probléma vetõdik fel, ezért a biztonságos
energiaellátás minden bizonnyal egyre drágább
lesz. A hagyományos energiahordozók árának
emelkedése pedig értelemszerûen a napkollektoros
rendszerek megtérülési idejének rövidülését
eredményezi.
 |