Épületek komplex energiahatékonysági felújítására vonatkozó 2011-es pályázatok.
2011 augusztus 15-tõl 17-ig lehetett pályázni, jelenleg ez a pályázat nem él.

Az Új Széchenyi Terv keretén belül jelent meg a „Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram” nevû pályázat. A pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011

A pályázat keretében magánszemélyek (családi ház tulajdonosok) és hagyományos építésû (nem panel) társasházak, lakásszövetkezetek (max. 12 lakásig) pályázhattak vissza nem térítendõ támogatásra, az alábbi esetekben:

• Meglévõ, 1992 elõtt épült épületek energia-megtakarítást eredményezõ felújítása (nyílászáró cseréje, hõvisszanyerõs szellõzés kiépítése, homlokzatok, födémek utólagos hõszigetelése, fûtési és melegvíz készítõ rendszer korszerûsítése, hõvédelmi célú árnyékolás, megújuló energia hasznosítás)
  A támogatásanak feltétele, hogy a beruházással érintett ingatlannak legalább három energetikai kategóriát kell javulnia és legalább a B kategóriát el kell elérnie. Azon lakóépületek esetében, amelyek már jelenleg is megfelelnek a D vagy C épületenergetikai követelmény értékeknek, megújuló energia alkalmazásával minimum A energia osztályt kell elérniük. Azon lakóépületek esetében, amelyek már jelenleg is megfelelnek a B épületenergetikai követelmény értékeknek, megújuló energia alkalmazásával A+ energia osztályt kell elérniük.
• Új, fokozottan energiatakarékos lakóépületek építése. A beruházással érintett ingatlan A vagy A+ energetikai kategóriát kell hogy elérjen (a megújuló részarány vállalásának függvényében). Mindkét esetben egy megújuló energia felhasználása kötelezõ úgy, hogy a megújuló energia felhasználása minimum 25%-ka kell hogy legyen a fûtés és használati-melegvíz készítés energiaigényének.

A támogatás mértéke:

• Meglévõ épület esetén:
  • 50%-os mértékû energia-megtakarítás és B energetikai kategória elérése esetén: 40%, max. 3 millió Ft,
  • Megújuló energia hasznosítása és 60%-os mértékû energia-megtakarítás, B energetikai kategória elérése esetén: 50%, max. 5 millió Ft,
  • Megújuló energia hasznosítása, és D, vagy C energetikai kategóriáról A elérése, vagy B kategóriáról A+ elérése esetén: 50%, max. 5 millió Ft,
• Új épület építése esetén:
  • Megújuló energia hasznosítása, és A energetikai kategória elérése esetén: 40 eFt/m2, max. 4 millió Ft,
  • Megújuló energia hasznosítása, és A+ energetikai kategória elérése esetén: 60 eFt/m2, max. 6 millió Ft,

Pályázati dokumentumok:

• Pályázati felhívás 301 kb
• Pályázati útmutató 932 kb
• Felújítás esetén kitöltendõ adatlap 256 kb
• Új építésû társasház/családi ház esetén kitöltendõ adatlap 250 kb

Pályázat az Energia Központ honlapján

Pályázat történelem

Az alábbi írás a Magyrországon eddig létezett, folyton változó lakossági energiahatékonysági pályázati rendszereket ismerteti. Az írásban megpróbáljuk igazolni, hogy a támogatási rendszer léte, vagy nemléte és minõsége egyértelmûen meghatározza a napkollektoros piac alakulását.

Bevezetõ kesergõ

Magyarország soha nem járt élen napenergia hasznosításának területén, az elmúlt két évben azonban még rosszabbra fordult a helyzet. A 2008-ig tartó növekedési ütemet 2009-tõl egészen mostanáig tartó jelentõs visszaesés váltotta fel. A napkollektoros szakma ezért is - politikai hovatartozástól függetlenül - várakozással és bizakodással tekintett az új, Orbán kormány tevékenysége felé. A kormány kezdeti nyilatkozatai és intézkedései meg is alapozták ezt a bizalmat. Az energetikailag elavult épületállomány korszerûsítése, a zöldgazdaság fejlesztése prioritásként jelent meg a kormány programjában, a lebonyolításhoz pedig létrehozták az Zöldgazdaság-fejlesztési és Klímapolitikai Államtitkárságot. Az energiahatékonyság, a megújuló energiák hasznosításának ügyét segítõ konkrét intézkedések azonban sokáig várattak magukra.

Az Új Széchenyi Tervet 2011 január 14-én hirdették meg. A terv pályázatait összefoglaló kormányzati kiadvány címlapján egy boldog, három gyermekes család látható, amint éppen napelemeket szereltetnek fel a családi házuk tetejére. A kiadványban azonban hiába kerestük a magánszemélyek, családi, vagy társasház tulajdonosok számára kiírt konkrét pályázatokat. Az elsõ, lakosságnak szóló pályázat csak augusztus 15-én indult el, és a keret szükössége miatt két nap alatt el is fogyott a teljes keret, a pályázatot augusztus 17-én felfüggesztették (lásd fenn). A keret csak mintegy 550 pályázó részére volt elég.

A hazai napkollektoros piac jelenlegi helyzete

A magyarországi napkollektoros piac nagyságáról, az értékesített és üzembe helyezett napkollektorok számáról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az 1. ábra a Magyar Épületgépészek Szövetsége által, tagvállalkozásai között végzett felmérés eredményét mutatja. Ez alapján a 2010-ig felszerelt, mûködõ napkollektoros rendszerek nagysága megközelítõleg 150.000 négyzetméter, az elmúlt három év becsült adatai pedig: 2008-ban 32.000 m2, 2009-ben 22.000 m2, míg 2010-ben 21.000 m2 felületû új napkollektoros rendszer valósult meg.

1. ábra

Az 1. ábrán látható a bevezetõben már említett tendencia, a 2008-ig tartó növekedés, majd a 2009-ben bekövetkezett jelentõs visszaesés, ami 2010-ben is tovább folytatódott, bár a visszaesés mértéke már kisebb volt, mint 2009-ben. A napkollektoros piac helyzetét tehát ma egyértelmûen a visszaesés, a stagnálás jellemzi. Különösen szomorú ez a tendencia, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország lemaradása a hasonló adottságú európai országokhoz képest jelentõs. Ezt a lemaradást a 2008-ig tartó növekedéssel még talán be lehetett volna hozni, a megtorpanással azonban lemaradásunk tovább nõtt, sõt konzerválódni látszik.

Mi az oka a 2009-ben bekövetkezett visszaesésnek? Kézenfekvõ válaszként lehet a gazdasági-pénzügyi válságra hivatkozni. Természetesen a válság hatása a gazdaságra Magyarországon is vitathatatlan, de mégis valószínû, hogy a drasztikusnak nevezhetõ visszaesést elsõsorban nem ez, hanem a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházásokra vonatkozó állami támogatási rendszer kedvezõtlen változása okozta.

A támogatási rendszer minõsége és a napkollektoros piac nagysága közötti összefüggés kimutatására az 1. ábrán a piaci adatok mellett feltüntettük az egyes években a napkollektoros rendszerekre adható állami támogatás mértékét is. Támogatásként itt most csak a lakosságnak, elsõsorban családi házaknak és társasházaknak adható támogatási rendszereket vettük figyelembe.

Pályázatok - a kezdetek

A hazai napkollektoros piac növekedése a 2000-es évek elején indult meg, és ez tartott egészen 2004-ig. A növekedés motorja a 2000-ben megindult energiatakarékossági program volt, ami 2001-ben és 2002-ben a Széchenyi Terv része lett, 2003-tól pedig a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) néven létezett. A támogatás intenzitása 30% volt, és az évente rendelkezésre álló 2-3 milliárd forint nagyjából elégséges volt a pályázatok közel egész éves nyitva tartásához. A keret azonban egyre szûkösebbnek bizonyult, és nem tartott lépést a növekvõ igényekkel. Sõt, 2005-ben az akkori kormány forráshiányra hivatkozva egyáltalán nem írta ki a lakossági energiatakarékossági pályázatot. Ez azonnal és látványosan visszavetette a napkollektoros piac addig töretlen fejlõdését.

2006-ban újra kiírták a pályázatot immár 1/3-os támogatási intenzitással. Az érdeklõdés akkora volt, hogy a március 31-én kiírt pályázatot már április 10-én be kellett zárni, mivel addigra a teljes éves pályázati keret elfogyott. Ez alatt a 11 nap alatt viszont annyian adták be a pályázatukat, hogy az képes volt a napkollektoros iparág egész éves fellendítésére, a növekedés újbóli helyreállítására. A rendkívül rövid idõ alatt beadott nagy számú pályázat jól mutatta mind a lakosság óriási igényét, mind a pályázat elkészítését döntõen átvállaló vállalkozások felkészültségét. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az energiatakarékossággal foglalkozó vállalkozások közül a nyílászáró cserével és az utólagos hõszigeteléssel foglalkozók voltak a legügyesebbek és leggyorsabbak, ezért a teljes éves keret messze a legnagyobb része ezekre fordítódott.

2007-ben újra lelassult a növekedés üteme, köszönhetõen annak, hogy a támogatási intenzitást visszavették 15%-ra. Ekkor a pályázati kedv szinte teljesen visszaesett, a pályázat március 30-tól egészen december 15-ig nyitott volt, mégsem sikerült lefedni pályázatokkal a rendelkezésre álló éves keretet. Bebizonyosodott, hogy ilyen alacsony támogatási intenzitás mellett a támogatás nem bír kellõ ösztönzõ erõvel.

2008 - az eddigi legjobb év

Az állami támogatás szempontjából a legkedvezõbb év Magyarországon 2008-ban volt, és ez szintén egyértelmûen látszik a 2. ábra grafikonján. Ebben az évben a magánszemélyekre vonatkozó pályázati rendszerben (Nemzeti Energiatakarékossági Program, NEP-2008) kedvezõ változások következtek be. Az elõzõ évhez képest a támogatási intenzitást 15%ról 25%-ra, a maximálisan adható összeget pedig 265 ezer forintról egymillió forintra emelték. Más kérdés, hogy még ez sem bizonyult elégségesnek, év elején még így is viszonylag kevesen pályáztak, ezért augusztus 15-tõl visszamenõleges hatállyal tovább emelték az intenzitást 30%-ra, a maximális összeget pedig 1,2 millió forintra. Bebizonyosodott tehát, hogy a megfelelõ ösztönzéshez legalább 30%-os támogatási intenzitás szükséges. További elõnyt jelentett az egyes alpályázatok differenciálása. A korábbi években favoritnak számító nyílászáró csere és utólagos hõszigetelés, alacsonyabb mértékû támogatást kapott, mint a megújuló energiák. Ezért a pályázat 2,6 milliárd forintos éves kerete kitartott egészen december közepéig, és nem ismétlõdött meg a 2006. évi eset, amikor is a döntõen nyílászáró cserére pályázók nem egészen két hét alatt a teljes pályázati keretet lekötötték.

2009 - A lejtõ kezdete

A 2008-as viszonylag kedvezõnek és kiforrottnak tekinthetõ támogatási rendszer után azonban 2009-ben következett az újabb kedvezõtlen fordulat, és ez a mai napig is tart. A problémák azzal kezdõdtek, hogy a környezetvédelmi tárca nagyobb összeghez jutott a széndioxid kvóták értékesítésébõl. Ezért már az év elején nyilvánosságra hozták, hogy új, átfogó, komplex támogatási rendszert indítanak Zöld Beruházási Rendszer néven. Azonban a tárca saját maga által nyilvánosságra hozott határidõi sorra leteltek, de az új pályázati rendszer mégsem akart megszületni. Azt viszont sikerült elérni, hogy az energiaügyi tárca által kezelt, az elõzõ évben viszonylag jól mûködõ NEP pályázatokat sem írták ki. Így pályázat szempontjából sikerült két szék közül a pad alá beesnünk. Természetesen mindenki, aki napkollektoros rendszer megvalósításán gondolkodott, az kivárt, ezért az érintett vállalkozásoknál az elsõ félévben soha nem látott visszaesés következett be. Végül aztán augusztusban mégis kiírták a NEP pályázatot, meglehetõsen alacsony, 1 milliárd forint körüli kerettel, ami röpke egy hónap alatt el is fogyott, és vajmi keveset segített az amúgy is nehéz helyzetben lévõ napkollektoros vállalkozásokon. Mindezt természetesen tovább súlyosbította az általános gazdasági válság. Mégis egyértelmûen kijelenthetõ, hogy a napkollektoros beruházások 2009-es visszaesését nem a válság, hanem a korábbi években megszokott, általában kora tavasszal kiírt pályázat elmaradása okozta.

A sokadik határidõ lejárta után, már-már váratlanul és ugyanakkor minden nyilvános hírverést kerülve, végül is 2009 decemberében a környezetvédelmi tárca kiírta a magánszemélyeknek is elérhetõ, döntõen családi házak részére meghirdetett energiahatékonysági pályázatot, a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR), Energiahatékonysági Alprogramot. Ezzel egy idõben deklaráltan is megszûnt a korábbi NEP pályázati rendszer.

A ZBR pályázat már a bevezetõjében is hangsúlyozta, hogy elsõsorban az épület egészét érintõ, komplex beruházásokat kívánja támogatni. Ez az elv viszont azt eredményezte, hogy csak napkollektoros rendszer megvalósítására pályázni szinte lehetetlen volt a ZBR keretében.

A ZBR szerint új épületen megvalósuló napkollektoros rendszer csak akkor volt támogatható, ha az épület nem nagyobb 130 négyzetméternél, és eléri a legmagasabb "A+" energetikai kategóriát. Tehát egy általánosan jellemzõ nagyságú, és a mai energetikai követelményeknek megfelelõ "B", vagy "C" kategóriás épület napkollektoros rendszere a ZBR szerint nem volt támogatható. Szintén óriási visszaesést okozott, hogy a leggyakoribb megrendelõk, az új építkezõk, nem pályázhattak, ha az építkezést már elkezdték, tehát pl. kiásott alapok esetén már napkollektoros rendszerre sem lehetett pályázni, hiszen "a beruházás már elkezdõdött".

Nem volt jobb a helyzet a meglévõ épületek esetében sem. Napkollektoros rendszerrel csak akkor lehetett pályázni, ha az épület eredeti állapotában elérte legalább a "C" kategóriát. Ez akkor is követelmény volt, ha a napkollektoros rendszer célja csak használati-melegvíz készítés volt, és nem fûtés-rásegítés. Márpedig Magyarországon a leggyakoribb rendszer az egyszerû, 4-6 négyzetméter napkollektor felületû, melegvíz készítõ rendszer. Az ilyen beruházásoknál pedig indokolatlan az épület komplex energetikai vizsgálatának a megkövetelése. Engedjük meg, hogy felnõtt, felelõs lakástulajdonosok eldöntsék, hogy döntõen a saját pénzüket (hiszen a támogatás jellemzõen csak 30%) mire szeretnék fordítani. Ha komplex beruházásra nincs pénzük, de melegvíz készítõ napkollektoros rendszer megvalósítása mellett döntenek, akkor támogassuk õket ebben, még akkor is, ha a napkollektoros rendszert egy 20-30 éves épületre szereltetik fel, külsõ hõszigetelés, és nyílászáró csere nélkül.

A ZBR pályázatok legnagyobb visszatartó ereje a pályázat bonyolultságában rejlett. A pályázat megírása magánszemély részére gyakorlatilag lehetetlen, profi energetikai szakembernek pedig optimális esetben is minimum egy napos kemény munkát igényel. Azok a vállalkozások, akik a korábbi NEP pályázat megírását gyorsan és ingyenesen vállalták, a ZBR pályázatokkal kínlódnak, hiszen az energia-tanúsítvány elkészítésével együtt egy-két napos munkát már nem tudják díjtalanul elvállalni, és kapacitásuk sincs a bonyolult, idõigényes pályázatok elkészítésére. Sikerült tehát kiírni egy olyan magánszemélyeknek szóló pályázatot, ami valószínûleg egész Európában a legbonyolultabb volt.