Ha rápillantunk Európa térképére, akkor akár írígykedhetünk is a délebbi országokra, ahol a napsugárzás valóban több mint nálunk, azonban kesergés helyett inkább vizsgáljuk meg objektíven, mire is elég a hazai napsugárzás. Vagy azért, hogy kicsit jobb kedvünk legyen, nézzük meg pl. Ausztria, Németország, vagy Dánia helyzetét. Ezekben az országokban még kedvezõtlenebbek a napsugárzási viszonyok, mégis élen járnak a napenergia hasznosításában. Ausztriában pl. több mint hárommillió négyzetméter napkollektort szereltek már fel idáig, míg nálunk ezt kb. 100.000m2-re becsülik.  Magyarország az északi mérsékelt övben, az északi szélesség 45,8° és 48,6° között található. A napsütéses órák száma évi 2100 óra, vízszintes felületre a legnaposabb helyen megközelítõleg évi 1300 kWh energia érkezik a napból. Ha a Nap ezért - mondjuk az áramszolgáltatókhoz hasonlóan - benyújtaná a számlát, akkor minden tulajdonunkban lévõ négyzetméter után évi 54.000 Ft-ot kellene fizetnünk. Vagyis egy átlagos családi ház tetõfelületére évente több mint ötmillió forint értékû energia érkezik a napból.
Magyarországon 1 m2 déli tájolású és 45°-os dõlésû felületre a nyári hónapokban naponta több mint 5 kWh hõmennyiség érkezik, és ebbõl napkollektorokkal közel 3 kWh hasznosítható. Látható az alábbi ábrából az is, hogy a napkollektorok nem csak nyáron, hanem egész évben, tehát ha kisebb mértékben is, de a téli félévben is alkalmasak hõtermelésre.
A hasznosítható napsugárzás mennyiségét természetesen befolyásolja a napkollektorok elhelyezése, vagyis dõlésszöge és tájolása. Az optimális tájolás általában mindig déli, de az optimális dõlésszög már függ a földrajzi helyzettõl és a felhasználás idõszakától. Magyarországon a legtöbb napsütés - megközelítõleg évi 1450 kWh/m2 déli tájolású és 40° körüli dõlésszögû felületre érkezik.
|
