Váratlan, meglepő bejelentést tett Gulyás Gergely az október 13-i kormányinfón. A jövőben megvalósuló napelemes rendszereknek tilos lesz a napenergiából megtermelt energiát visszatáplálni a hálózatba.

Ami elhangzott a kormányinfón

Gulyás szerint egyelőre nagyobb az igény a napelemes rendszerek iránt, mint amennyit a hálózat be tud fogadni, a szabályokon ezért a jövőben változtatni kell. Eddig betáplálási kötelezettség állt fenn, ezen változtatni kell, a még elő nem jegyzett igényeknél. A betáplálást felfüggesztik azokra, akik ezután akarnak zöldenergiát, napelemet felszerelni, nem azoknál, akiknél már van. Így aki napelemet telepít, az a saját háztartásában tudja felhasználni az energiát, nem kell hozzá a szolgáltató engedélye, így kevesebb lesz a bürokrácia. Ez a háztartásokra és azokra is vonatkozik, akik saját maguknak állítanak elő energiát. Gulyás szerint ez a háztartásoknál a megtérülést lassítja majd.

Mit jelenthet ez és mikortól hatályos?

Egyenlőre csak azt lehet tudni, ami a kormányinfón elhangzott. Konkrét jogszabály, rendelet még nem jelent meg, ezért nem lehet tudni, hogy az elhangzottakat hogyan kell értelmezni. Ugyanígy nem lehet tudni, hogy a bejelentett változások mikortól lesznek hatályosak. Gulyás egy kijelentése szerint "a napelemes betáplálási tilalom nem érinti azt, aki az igénylés utáni visszaigazolását már megkapta".  Valószínű tehát, hogy a napelemes rendszer létesítésére vonatkozó igénybejelentőt már beadókra nem vonatkozik a visszatáplálási tilalom.

Gulyás Gergely az október 22-i kormányinfón újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy október 31-ig van még lehetőség igénybejelentésre a mostani feltételek szerinti hálózatra csatlakozáshoz (kötelező átvétel és éves szaldós elmámolás).

Visszatáplálási tilalom?

A bejelentés leginkább értelmezhető része az, hogy a jövőben megvalósuló napelemes rendszerek már nem táplálhatnak be energiát a hálózatba, a napelemes rendszerrel megtermelt energiát csak az adott épületben a saját fogyasztás fedezésére lehet felhasználni. Gulyás tévesen úgy fogalmazott, hogy "eddig kötelező volt a betáplálás". Ez természetesen nem igaz, a betáplálás eddig sem volt kötelező, az átvétel volt kötelező. A hálózat kezelőjének kötelező volt átvennie a napelemes rendszerrel megtermelt és helyben fel nem használt energiát. Tehát a napelemes rendszerek eddig nem csak a saját épület fogyasztására termeltek eddig energiát, hanem gyakran kitápláltak a közcélú hálózatba és ezt az energiát a környező épületek használták el. A hálózat kezelőjének nem csak átvenni volt kötelező a kitáplált energiát, hanem annak a méréséről is gondoskodnia kellett, ezt végezte az úgynevezett ad-vesz villanyóra. Ez külön csatornán mérte a hálózatból vételezett és a hálózatba visszatáplált energiát, ezek elszámolása pedig éves szaldós elszámolás szerint történt. Az éves szaldós elszámolás nagyon kedvező feltételeket jelentett a napelemes rendszerrel rendelkezők számára: amíg éves szinten nem volt betáplálási többlet, addig a hálózatba visszatáplált energia ugyanannyit ért, mint a hálózatból vételezett energia, és a nyáron megtermelt energiát télen lehetett elhasználni.  Az éves szaldós elszámolás megszüntetése már a láthatáron volt, a tervezett időpont 2023. december 31-e volt. Most viszont váratlanul nem csak a szaldós elszámolást szüntetik meg az új belépők számára, hanem úgy tűnik, hogy a visszatáplálás lehetőségét is meg akarják tiltani.

Hogyan lehet megakadályozni a visszatáplálást?

A napelemes rendszereknél a hálózatba visszatáplálás automatikusan megtörténik, ehhez nem kell semmi plusz berendezés. A visszatáplálás megakadályozására viszont plusz fogyasztásmérő berendezést, és úgynevezett viszwatt védelmet kell beépíteni. Ha tilos lesz a visszatáplálás, akkor tehát ez némi plusz költséget is jelent a napelemes rendszereknek.

Valóban egyszerűsödik majd a napelemes rendszerek engedélyeztetése?

Csodálkoznánk rajta, ha ez valóban így történne. A viszwatt védelemmel ellátott napelemes rendszerek ugyanúgy a közcélú hálózatra csatlakoznak, mint a mostani rendszerek, de plusz feladatként még a visszatáplálás elleni védelmet is biztosítaniuk kell. Az alkalmazott inverterek némi kiegészítő berendezés segítségével általában el tudják látni a viszwatt védelmet, ezt azonban a hálózat kezelője minden bizonnyal szeretné kontrollálni egy engedélyeztetési eljárás keretében. Ez egyébként nem nevezhető bonyolult eljárásnak, és ezt az úgynevezett "jóváhagyatási eljárást" általában a napelemes rendszereket telepítő cégek végzik, a megrendelőnek nincs ezzel feladata.

Mit jelent a visszatáplálási tilalom a napelemes rendszer tulajdonosának?

A visszatáplálási tilalom azt jelenti, hogy az a napenergia, amit nem tudunk a termelés pillanatában elhasználni, az el fog veszni. Ha a napelemek éppen többet termelnének annál, mint amit a házunk éppen fogyaszt, akkor a viszwatt védelem miatt az inverter le fog szabályozni, és csak annyi energiát táplál be a ház hálózatába, amennyit az el tud fogyasztani. Magyarán, ha egy szép nyári napon a déli órákban éppen nincs otthon senki, és ezért nincs számottevő fogyasztás a házban, akkor a napelemes rendszer sem fog energiát termelni, az elvileg hasznosítható napenergia veszendőbe megy. A mostani napelemes rendszereknél a napelemek termelésének kb. 30-50%-át használja el a saját épület (hazatáplálás), és kb. 50-70% kerül ki a hálózatba (visszatáplálás). Ha tehát megszűnik a visszatáplálási lehetőség, akkor a napelemes rendszerek a mostani energiahozamuknak csak kb. 30-50%-át tudják megtermelni. Ezen lehet javítani a fogyasztási szokások változtatásával, a fogyasztó berendezések (pl. mosógép, villanybojler... stb) használati idejének a napenergia hozamhoz való igazításával, de csodákat nem lehet elérni, és főleg nem lehet megoldani a nyári napenergia téli felhasználását. Visszatáplálási lehetőség nélkül már nem lehet megoldani a nulla forintos villanyszámlát.

Mit segíthet az energiatárolás, az akkumulátor?

A ma beszerezhető akkumulátorokkal az energia napi szintű tárolása oldható meg. Napközben, a napsütés időtartama alatt a többlet energiával fel lehet tölteni az akkumulátorokat, és a napsütés elmúltával a feltöltött akkumulátorokból lehet fedezni a fogyasztást. Ez jelentősen növelni tudja a napelemek kihasználtságát, a nyár-tél problémát azonban ezzel sem tudjuk megoldani. További nehézség, hogy az akkumulátorok meglehetősen drágák, a napi tárolás megoldásához is 2-3 millió forint értékű akkumulátorra van szükség. Az akkumulátorokkal kiegészített, úgynevezett hibrid napelemes rendszerekről ebben a cikkünkben olvashatnak részletesebben.

Mi értelme van ennek az egésznek?

Véleményünk szerint az elkapkodott módon bejelentett, a szakmával nem egyeztetett visszatáplálási tilalom káros a hazai energiaellátás rendszerére. A lakosság által önerőből megvalósított napelemes kiserőművek ezreit, tízezreit zárja ki a hazai energiaellátó rendszerből. Ezzel jelentős mértékű tiszta napenergiát, zöldenergiát hajítunk ki az ablakon. Biztos, hogy a közcélú villamosenergia hálózat befogadó képessége nem országosan egységesen alkalmatlan a napelemes rendszerek befogadására. Az is biztos, hogy finomabb szabályozással, a nagyobb rendszerek esetleges területi korlátozásával, vagy akkumulátoros kiegyenlítő kapacitás előírásával és egyben támogatásával, korszerű szabályozási módszerek alkalmazásával továbbra is fenn lehetett volna tartani a napelemes rendszerek bővülését. Amikor már mindenki számára világos, hogy az energia drága kincs, különösen a tiszta, zöld energia az, akkor megtiltani, drasztikusan korlátozni a napelemes rendszerek termelését, meglehetősen nagy hibának tűnik.

Egyenlőre azonban nem tudjuk a részleteket. Várjuk a konkrét jogszabályi módosításokat.

Addig is javasoljuk, hogy aki napelemes rendszer megvalósításában gondolkodik, mielőbb adja be az igénybejelentőjét a mi közreműködésünkkel, vagy akár önállóan. Ehhez a területileg illetékes hálózatkezelő honlapján megtalálja a szükséges információkat és az igénybejelentő nyomtatványt, vagy az online igénybejelentő felületet.

A hálózatkezelők elérhetőségei