Ezekben a kollektorokban a napsugárzást nem a síkkollektoroknál alkalmazott, jó hővezető képességű fém lemez, hanem a belső üvegcső nyeli el. Ennek kell felmelegítenie az üvegcsőbe bedugott lemezt, az arra ráerősített csövet, és a csövön belül, vákuumba helyezett folyadékot.

Ez párolog el a hőmérséklet emelkedésekor, és az így keletkezett gőz, egy igen kis felületű hőcserélőn keresztül kell hogy felmelegítse a kollektorban keringtetett a fagyálló folyadékot, vagy a vizet. Ez a síkkollektorokhoz képest sokkal bonyolultabb hőátadási folyamat többnyire gyengébb hatásfokot és gyakoribb meghibásodást, rövidebb élettartamot eredményez. Ezért az ilyen kollektorokra mindössze 1, vagy 3 év garanciát szoktak adni, míg a síkkollektorokra általában 10 évet.

További hátránya a vákuumcsöves kollektoroknak az alacsony hasznos felület / teljes felület arány. Ennek köszönhető az, hogy 1 négyzetméter felületről síkkollektorral több hőenergiát lehet hasznosítani, mint vákuumcsöves kollektorral. A vákuumcsöves kollektorok egyetlen előnye a vákuum okozta jó hőszigetelő képesség. Ez valódi előny a hideg, téli napokon, de egyben hátrány erős nyári napsugárzás esetén, mivel ilyenkor az üresjárati hőmérséklet jóval 200°C fölé is emelkedhet. Ez pedig meghibásodásokat eredményezhet, és tovább csökkenti a kollektorok és a teljes rendszer élettartamát.

Bizonyára Ön is szeretné házát teljes egészében a Nap energiájával fűteni. Magyarország időjárása mellett azonban ez reális beruházással nem lehetséges. A téli fűtési hőszükséglet túl magas, a hasznosítható napenergia mennyisége pedig túl alacsony ehhez.

Például, ha az Ön házának fűtéséhez 20 kW teljesítményű kazán szükséges, akkor +5°C külső hőmérséklet esetén a napi hőszükséglet megközelítőleg 200 kWh. Ahhoz, hogy ezt napkollektorokkal állítsa elő, januárban 400m2, áprilisban pedig 100m2 napkollektor felületre lenne szükség. Bár természetesen ez is megvalósítható, mégsem lehet ez a követendő cél.

Ha gazdaságos rendszert szeretne, akkor meg kell elégednie a kisebb részarányú fűtésrásegítéssel. A kollektoros fűtés részarányát pedig elsősorban úgy tudja növelni, ha házának a hőveszteségét csökkenti.

Ha Önnek 10 kW-os kazán is elegendő, akkor 20m2 napkollektorral éves fűtési költségét akár 30-40%-al is tudja csökkenteni. Figyelem! Ne higgyen azoknak, akik a ház nagyságától függetlenül a „10m2 kollektorral 50%-os fűtés megtakarítás” ígéretét hangoztatják. Ilyen, viszonylag kis napkollektor felületű rendszerrel csak az átmeneti időszakban lehet a fűtésre számottevően rásegíteni, az elérhető éves megtakarítás pedig nem több 5-10%-nál.

A megtérülési idő meghatározásánál legdöntőbb tényező az, hogy a napkollektorok milyen energia-hordozót váltanak ki. Ma Magyarországon a legelterjedtebb és legolcsóbb a vezetékes földgáz, ára kb. harmada a nappali, és kétharmada az éjszakai áramnak. Ezért a megtérülési idő is a vezetékes földgázzal szemben a leghosszabb.

Egy négyzetméter napkollektorral évi kb. 600 kWh energia hasznosítható. Ez földgázzal számolva kb. 12.000.-Ft, éjszakai árammal 18.000.-Ft, nappali árammal pedig 30.000.-Ft éves megtakarítást jelent. Ezt a napkollektoros rendszer bekerülési költségéhez viszonyítva, földgáz esetén kb. 16 év, éjszakai áram esetén kb.

11 év, nappali áram esetén pedig kb. 6 év megtérülés adódik. A megtérülést rövidítheti az állami támogatás, gázzal szemben azonban ez még így is magas. Figyelembe kell azonban venni, hogy a földgáz ára minden bizonnyal még tovább fog emelkedni, hiszen a mai magyarországi árszint még mindig lényegesen alacsonyabb, mint az EU tagállamok átlagára.